2024. október 11 péntek | Ma: Brigitta Holnap: Miksa | Hírlevél | Médiaajánlat | Balaton | Fotóalbumok | Hasznos infók |
Hévíz - természeti kincseink
A tó élővilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg.
A mikroszkóp alatt...
A hőforrás jellemző növényei a kékalgák, melyek egyes fajait fehérjéjük különleges összetétele tesz alkalmassá a magas hőfokon való életre. A kénbaktériumok is jellegzetes lakói a tónak, képesek a vízből kiválasztott ként a sejtjeikben raktározni. A tóban lakó különböző baktériumtörzsek teszik a tó vizét fertőtlenítő hatásúvá.
A mikromonospórák egy különleges faja is él a tóban, melyet „hévízi mikromonospórának” neveztek el lakóhelye után – mivel korábban még nem találkoztak vele. Erőteljes fehérje és cellulózbontó, így fontos élőlénye a tó víz alatti talajának.
A szintén Hévízen felfedezett sugárgomba faj is különlegesnek mondható: Közép-Európában egyedül itt fordul elő. Sejtjeiben és azok környezetében jódkristályokat halmoz fel.
Szemmel láthatóan...
Bátran mondhatjuk, hogy a hévízi tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák, vagy tavirózsák. Richard Bright angol orvos-utazó is megemlékezik már a különleges virágokról 1815-ből származó könyvében. A tóban a fehér tündérrózsa az őshonos – ami ugyan a tóból szinte már kiszorult, de sokat találhatunk belőle a kifolyón. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok megtelepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa virág meghonosítása zárult sikerrel. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Azóta a növény igazi jelképévé vált a városnak.
Tudta Ön, hogy
- a vörös tündérrózsa hazája valójában a trópusi Kelet-India, Bengália?
- egy-egy tő egy nyáron akár 10-20 levelet is fejleszt?
- a virágok késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt csukódnak csak be?
- a virágzás júniustól egészen november végéig tart?
- a virágok nem csak esztétikailag fontosak, de nagy szerepet játszanak a víz lehűlésének fékezésében?
- a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik?
A növények mellett a tó állatvilága is igen változatos. Élnek itt apró egysejtűek és gerincesek is. A fürdőzőket nem zavarják, hisz csak az szerez tudomást létezésükről, aki igazán kitartóan keresi őket. Plantonrákok, vízicsigák , halak, szitakötők, levél és virágbogarak, sőt számos lepkefajnak ad otthon a tó és környezete.
Tudta Ön, hogy
- a tóban és környékén 66 csigafaj él?
- őslakos halfaj a közönséges kárász és az aprópikkelyű compó? De találkozhatunk szúnyogirtó fogasponttyal, ezüst kárásszal vagy naphallal is.
- kecskebéka mellett él még itt kacagó béka, és vöröshasú unka?
- a nádasban fel-fel tűnik a mocsári teknős, a pettyes gőte és néhány vízisikló is?
- ősszel és tavasszal récék lepik el a lefolyó környékét? Télen pedig itt találnak menedéket a bütykös hattyúk, dankasirályok és a szárcsák.
- vízi cickány, erdei cickány, vakond is megmutatja magát a turistáknak?
Véderdő, park
A városban – főként a tó körül, a sétányon – sétálva sokféle egzotikus fát is láthatunk, melyek közül kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő.
A tó körül és a Véderdőben táblarendszer segíti a tájékozódást, valamint az ott élő növény és állatvilág megismerését.
A Berki tanösvény még sokak számára nem ismert, pedig érdemes egy gyalogtúra során megismerni a látványosságokat. A tanösvény bemutatja a Hévízi tavat, az azt körülölelő láprétet, a berek növény-és állatvilágát, mely nem csak hazánkban, de Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs.
Forrás: http://www.heviz.hu/latnivalok/termeszeti-kincseink
- ‹ előző
- 7 / 419
- következő ›